feb 15

Üzenetet kaptam, s ez alkalommal továbbítom. Pár karakter rögzítést megér a mobilunkban, – s sosem lehet tudni! – Bár kívánom, hogy ne legyen rá szükség!

Ez egy valóban értelmes kezdeményezés! Ha egyetértesz vele, kérlek, Te is továbbítsd ezt az üzenetet.

"A mentősök, tűzoltók stb. arra jöttek rá, hogy baleseteknél és más szerencsétlenségeknél, a szerencsétlenül járt személyeknél fellelhető a mobil telefon. A mentőakciónál azonban ők nem tudják, hogy a számtalan név közül kit értesítsenek hozzátartozóként a balesetről. Ezért olyan ajánlást tettek, hogy mindenki tegye be a mobiljába a szükség esetén értesítendő személy(-ek) nevét és számát. Ilyen esetekre jött létre az ICE (In Case of Emergency) nemzetközi pszeudonim. E név alatt bejegyezhetnénk azoknak a személyeknek a nevét és telefonszámát, akiket az ilyen esetekben értesíthetnek a mentők, tűzoltók, ill. a rendőrség. Amennyiben több személyt kívánnánk megadni, akkor ICE1, ICE2, ICE3 stb. pszeudonim alatt lehetne őket feltüntetni. Ez a megoldás egyszerű, nem kerül semmibe és hatékony lehet. Amennyiben érdemesnek találja, kérem továbbítsa ezt az e-mailt ismerőseinek, hogy egyre jobban elterjedjen. Határ Gábor mentőápoló (OKJ), OMSZ-KDR, Szfvár mentőtiszt hallgató, PTE-ETK, Pécs"

feb 10

A napokban jelent meg Nácsa János könyve, melynek alapötletét Zalai Tamás adta. Node kicsit dicsekedjünk azzal is, hogy a szerző bizony kicsit házi szerzőnk is lehetne, ugyanis a 2008-as Reklámhéten Pécsett épp Zalai Tamásról tartott előadást Titkok és legendák Pécsett címmel. Azóta Z.T. saját bloggal is indult (zalaitamas.com), s ez a könyv, a Csontváry-kód bár az első lépés, de reméljük igen sok fogja még követni, hiszen szeretnénk mielőbb találkozni a mi kis pécsi Sherlock Holmes-ünkkel, akit nevezzünk egyszerűen Zalai Tamásnak. Hát forgassuk és olvassuk a magánnyomozó Pécshez kötödő történeteit, kutatásait, nyomozását. 

Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától

A szatirikus-misztikus krimi címe: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától. A könyv hátoldalán a következő ajánló olvasható: „Zseni vagy őrült? Csontváry Kosztka Tivadarral kapcsolatban nehéz ezt a kérdést megválaszolni, de talán kiegyezhetünk döntetlenben. Röpiratai, újságcikkei, valamint az önéletrajza legalább olyan rejtélyes, mint bármelyik festménye. Önmagát Raffaellónál sokkal többre tartotta, és volt annyira talányos, hogy Leonardo is elbújhatna mögötte Mona Lisástól, Utolsó vacsorástól, Sion-rendestől együtt. Ez a szatirikus krimi észbontó szituációkba kergeti hőseit, és zseniálisan tárja fel Csontváry titkait. Kiderül, hogy a festő pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem.
Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.”

A könyv az Ad Librum Kiadó webshopján keresztül közvetlenül is megrendelhető.

feb 01

Kamara: válság elleni KKV orvosságok, pl. gerillamarketing  címmel olvastam webes barátunk El Lobo írását, majd Laci rokonblogján találkoztam Gerillamarketing: Gerillák a gyakorlatban című eszmefuttatásával.

Én valahogy ezt a gerillázást elfogadom egy alternativ lehetőségként,  – de mindenképpen a recesszió idején alkalmazott kommunikációt megfontoltabbnak és óvatosan és alaposan tervezettnek ajánlom. Persze a megfontoltság nem mentesít minket új lehetőségektől, így például a gerillamarketing alkalmazásától, de a Flash-mobok bevetése is csak kicsiben segíthet egy-egy figyelemfelkeltési hullámmal.

E kettős eszközrendszert jómagam egyfajta keresztmarketing hivatkozással, vagy nevezzük inkább csoportmarketingnek – szóval egyfajta közös marketingstratégiával lehet erősíteni. A keresztmarketinget még fokoznám elnevezésében “keresztbe marketingnek”, ami felfogásom szerint Presser Gábor egyik dalában a Mi kocsmánkban került megfogalmazásra:

“Ez a mi kocsmánk, itt minden a miénk
Az asztal, a szék meg a pénztárgép
És ha nem megy a bót
Miénk a veszteség

Ez a mi kocsmánk, itt minden a miénk
A falon a kép, ugye nagyon szép
És miénk a színpad, és miénk a közönség

tovább »

Taggek:
preload preload preload