jún 28

Hősünk a tegnapi egész éjszakás esőzést, jégverést, villámlást és dörgéssorozatot követően végre, úgy hajnali 5-re ismét elszenderedett. Valami csengetés-félére riadt, majd visszaaludt. – Á, dehogy! Az nem lehet. – gondolta.  De lám, a csengő másodszorra is megcsörrent, s mire kibotorkált, – a gaz csengető már alábbszaladt a földszint felé. Nos, gondolta, utánaigyekszik. A fiú, aki tettét elkövette,- már az alagsori pince legalsó lépcsőjén guggolt, s ötödmagával merte az égi áldást. Mert az bizony jött. Jött, ahogy kell,- vagy inkább, ahogy nem kell.

Történt ugyanis, hogy a pince, vagy alagsor, mint ahogy lenni szokott,- kissé a föld felszíne alatt leledzik, s bizony az utcai esőelvezetőt a sok tucadszori bejelentés után sem tisztította senki. Sőt, a  napokban a ház mellett folyó felújítási munkálatok igyekezetében az ereszcsatornát is sikerült a rendíthetetlen munkahévben betemetni földdel. Így az áldás két helyről támadt.
Ezek után a pincében, ahol a "gaz" csengőbetyár családjával lakott, a víz majdhogynem úgy öntötte ki őket, mint azokat a bizonyos ürgéket szokták, – konyhájukat, lakásuk egy részét, és gondosan őrzött kis tárgyaikat részben víz borította. Így már érthető, ha mindenkit mozgósítani szerettek volna, aki a víztelenítésben segítségükre lehet.  A csengőkommandó azonban kudarcba fulladt, s a négyemeletes társasház lakótársai és háztársai a szolidarotás csöppnyi jelét sem mutatták a pince lakóival kapcsolatban, így az alagsori szükséglakók és hősünk maradt a vízzel való küzdelemre.

Kit érdekel már a hajnalai ébresztő? – gondolta, s pár másodperc alatt munkába állt, s merték, merték, nomeg hordták és hordták a vizet. Amíg számolni lehetett, az úgy 60-70 vödörrel lehett. De kár volt számolni, mert a munka befejeztével jegyezte meg az egyik fiú, hogy hajnalban egyszer már ezt kimerték, csak újra jött az égi áldás.

Kedves rendíthetetlen földmunkás, ki eresz- és esőcsatornákat tömítesz EKF-lapátoddal, az EKF-projekt és az EKF-kultúra jegyében! Kérlek, legközelebb lapádtodat és vödrödet hagyd a munkád helyszínén, hogy legalább ezzel segíthesd a kármentést, – nomeg a felesleges munkát! De ha teheted, nézz bele a csőbe, mielőtt befeded, hogy látszik-e az alagút vége? – Mert így nem jutunk sosem a végére.

Seonyár2008 -i esőzés 

2 hozzászólás to “A víz meg csak egyre bugyogott”

  1. Mondja valaki, hogy nem vagy merész! A seonyár2008 mer-észe. Mert mertél, mint olvasom 🙂

  2. SeoNyár2008 szerint:

    Naná! Csakazértis!

Szólj hozzá!

preload preload preload