Kedves Barátom!
Köszönön Neked, ki gondoltál reám! Bizony ennek a bizonyos kenyérnek kb. a feléhez érkeztem, de szerencsémre még friss a cipó, fogyasztható, ropogós, s egyben van a másik fele is.
Gyors mérleget készítettem,- amely ilyenkor szokás, s egy gondolatban összefoglalva, hál' Istennek az első félidő nem volt dologtalan. Remélem a második "menetben" is mindig lesz mit ténykednem, s főként, hogy lesz. aki ezt értékeli is. Mit, remélem?! Biztos! Úgy legyen!
… Kovács Kati egyik legszebb dala jutott eszembe (Demjén Ferenc, Lerch István):
Félig elköltöttem az életem,
És az élet lassan elkölt engem,
De ha mindig marad kit szeretnem,
Megnyugszik egy csúf világ bennem,
Lassan elcsitul a félelem,
Így legyen!
* "Alcím": Weinreich László: Születésnapomra
